Masszázsról mindenkinek .


                Tisztelt Olvasó ' Szerkesztettem egy oldalt a masszázs témával.Miért ? Azért, mert megvagyok győződve a tapasztalataim alapján , hogy egyik leghatásosabb kiegészitő vagy alternativ gyógymódok egyike a masszázs.Több évtized tapasztalata alapján állitom , hogy a masszázszsal sok betegen tudtam segiteni. Sok örömet okozott , amikor azt láttam ,hogy a masszirozás által a betegek állapota javult. Több történetet tudnék leirni   hogy bebizonyitsam ,
hogy milyen eredményeket értem el. De most nem irom le, mert nem szeretek dicsekedni. Dicsérjenek inkább a volt betegek. A figyelmet a MASSZÁZSRA irányitom. Remélem ,hogy a   TISZTELT OLVASÓ   talál sok hasznos információt. Néhány fő gondolatot leirok :

                Ha Ön a masszirozással akar foglalkozni mint masszőr vagy csak a család tagjait vagy barátait akarja masszirozni, javasolva van néhány tanács .Jó ha megfogadja a következőket .

      - Végezzen el egy tanfolyamot. Tanuljon szakavatott masszőröktől.Tanulja meg tőlük az alapvatő fogásokat.Ha nem tudja a legjobban megtanulni ne hadja abba , mert a gyakorlat segit Önnek. Ha könyvekből tanulja , akkor legyen megfontolt ,mert ne okozzon rosszat a paciensnek. Amit nem tud , ne gyakorolja. Majd megtanulja . Legyen alázatos és tudnia kell, hogy a masszázs nem csodaszer ' Ne gondola magárról ,hogy a legjobb , mert Önnél is van jobb.Élete végéig tanulhatja.

       -Tanulja meg jól az anatómiát. Állandóan tanuljon , kutasson, olvasson , mert állandóan sok új információt kap. Mindig legyen kapcsolatba a beteg orvosával .Ha nem javasolja a masszázst az orvos ,akkor tartsa tiszteletbe. Legyen mindig pozitiv a hozzáállása , mert igy tud segiteni.
Legyen kitartó ,mert lehet , hogy sok idő tellik a javulás.Ha tud segiteni , akkor Ön feltöltődik pozitiv energiával. Legyen jó a fizikai kondiciója. Ha fáradt ,ne végezze . Azokat a módszereket
alkalmazza amelyek jó a paciensnek . Az alábbi információk csak informativ jellegűek.

A masszázsról általában

A szellemi-testi-lelki állapot érintés-simogatás segítségével történő javítása-fokozása a legősibb, természetes gyógymódok közé tartozik. Az érintés -simogatás életszükségletünk: biztonságérzetet, örömöt, önbizalmat, megerősítést, melegséget, életerőt és energiát ad. A simogatás-érintés hiánya miatt sokkal ingerültebbek leszünk, csökken az immunrendszer védekezőképessége, és ez olykor akár depresszióhoz is vezethet.

A masszázzsal betegségeket előzhetünk meg, és az egészségünket őrízhetjük meg. Általa javítjuk a teljesítőképességünket, szépségünket. Feszesít és fogyaszt, hiszen megindítja a véráramlást, az anyagcserét, és ezáltal gyorsabban bomlanak le és ürülnek ki a salakanyagok a szervezetből. Ellazítja az izmokat, tehát nyugtató hatással bír. Javítja a vérkeringést, így vérkeringési problémák esetén is javallott. Számos kór tüneteit, panaszait enyhíti. Aromaterápiával kiegészítve a masszázs még nagyobb eredményeket érhet el a betegségek leküzdésében.

Kétféle alap masszázstechnikát különböztetünk meg:

Nyugati masszázstechnikák:
a szervezet egyes mozgó apparátusainak (izmainak, inainak, csontjainak, ízületeinek) működését állítja helyre. (Például ilyenek: svéd, gyógy-, hátmasszázs)
Keleti masszázstechnikák:
ezen technikák alapvető lényege és hitvallása szerint testünk egészsége attól függ, hogy a benne lévő energia mennyire tud keringeni, áramlani. A keleti masszázsok célja tehát az, hogy az energia szabad áramlását helyreállítsák. Feszült izmaink például gátolják az energia áramlását.

A két különböző alaptechnikából mára már számos új masszázstechnika fejlődött ki, melyek a következők:

Forrás : http://novomove.com

Masszász technikák .

A jó masszázs titka a ritmus, a nyomás, a folyamatosság és figyelmes kapcsolattartás.

A masszázs legyen olyan, mint egy zenemű, az egyik simítás befolyik a másikba. Sokszor a legegyszerűbb mozdulat a legjobb érzés, ezért ne aggódj, ha nem emlékszel a következő lépésre, csak folytasd a simításokat. A mozdulat ismétlése segíteni fog, hogy rátalálj a megfelelő ritmusra: és maga a ritmus, az ismétlés az, ami olyan megnyugtató. A két kéz szinte hipnotikus erővel ösztönzi az elmét és a testet az ellazulásra.

A masszírozás elsajátításának legkönnyebb módja az, ha több fogást tanulsz meg egyszerre. Célszerűbb addig ismételni egy mozdulatot, amíg az már igazán jól megy, semmint egyikről átugrani a másikra. A legtöbb műveletet általában háromszor kell megismételni, de ha a partnerednek nagyon jól esik az adott simítás, és te is örömmel folytatod, akkor csak folytasd. Kísérletezz a mozdulatokkal, próbálj meg egy saját egyéni stílust kialakítani.

A mozdulatoknak összhangba kell lenniük a partner igényeivel. Ha az illető hiperaktív, akkor kezd energikusan, majd fokozatosan térj át a lágyabb és lassabb mozdulatokra. Ha a partnered levert, kezdj lassan és finoman, majd növeld a nyomás erősségét és gyorsítsd a tempót. A lassú simítások megnyugtatnak, míg a gyors mozdulatok serkentő hatásúak. Akkor is folytasd a masszírozást, ha a partnered közben elaszik: ez a relaxált állapot lehetővé teszi, hogy a simítások és a gyógyulás könnyen behatoljon az izomba.

A nyomás erősségét a partner érzékenysége határozza meg. Akkora nyomást kell kifejteni, amely fájdalom nélkül is hatékony. Ez egyénenként változó. Kezdetben a nyomás enyhe, ám a masszázs folyamán egyre mélyebbé válik, majd a vége felé ismét gyengül. A masszázs során gyakran megtörténik, hogy fájdalmas területhez érünk, amelyet mégis kezelni kell. Egy különösen fájdalmas pontnál a nyomás hatására az izmok védekezni kényszerülnek, ezáltal még jobban megfeszülnek. Ilyen esetben csökkentsd a nyomás erejét, és finom simításokkal, az izmok megnyújtásával lazítsd fel az adott területet, mielőtt mélyebb nyomást alkalmaznál.

Forrás: Clare Maxwell-Hudson: Massage. The Ultimate Illustreted Guide

Előkészületek .

Feszültségoldó, nyugtató, stresszoldó, lazító, gyógyító és elképesztően jó érzés, ez mind-mind a masszázsra jellemző.

A lazításhoz nyugodt helyre van szükség: csukd be az ajtót, húzd ki a telefont, teremts félhomályt. A helyiség legyen meleg és szellős. A masszírozást végző személynek elég térre van szüksége ahhoz, hogy partnerét könnyen körül tudja járni. Szűk helyen nehéz jól masszírozni.

Lényeges a partner kényelme

A masszírozáshoz bármilyen kemény felület megfelel. Van, aki a lapos fekhelyet részesíti előnyben, mások igénylik a törülközőből vagy kispárnából készített támasztékot. Az ágy nem a legideálisabb, mivel a matrac felfogja a nyomást. A masszázsasztal a legmegfelelőbb, egyes műveletekhez jobb, ha a partner ül. Bármilyen is a testhelyzet, fontos, hogy kényelmes legyen.

A meleg biztosításáról se feledkezz meg

A világ legjobb masszázsát is tönkreteszi, ha a partner fázik, tudniillik ilyen állapotban a test nem tud ellazulni. Gondoskodj arról, hogy a helyiségben meleg legyen, és sok törülköző legyen kéznél. Ha a padlón szeretnél dolgozni, teríts le egy vékony matracot vagy néhány pokrócot, így partnered nem fázik meg. Tartsd szem előtt, hogy bizonyos emberek fekvő testhelyzetben sebezhetőbbeknek érzik magukat, ezért a kezelés alatt takard be a partnered testét, és csak azt a területet tedd szabaddá, amelyiket éppen masszírozod. Ha lehetséges használj előmelegített törülközőt, mivel ezek növelik a partner komfortérzését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy úgy érezze, törődsz vele. Télen vagy hűvös helyiségben használj egy kisméretű meleg vizes palackot vagy elektromos melegítő párnát, hogy jobban felmelegítse az adott testrészt.

Hanyatt fekvés közben

A térdhajlatba helyezett kispárna ellazítja a derék izmait, a hasat és a két lábszárat, míg a fej alá tett összehajlított törülköző kiegyenesíti a gerincet.

Hason fekve

A boka alá helyezett párna vagy törülköző kényelmes a partner számára, különösen ha hajlamos a térdfájásra. Amennyiben az ágyéki gerincszakasz görbülete kifejezettebb, a has alá helyezett párna jó szolgálatot tesz. A mellkas alátámasztása segít ellazítani a nyakizmokat. Sokaknak segít az is, ha az egyik váll alá párnát helyezünk. Folytatjuk.

Forrás: Clare Maxwell-Hudson: Massage. The Ultimate Illustreted Guide

Története röviden .

A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik. A masszázs szó eredete nem tisztázott, hiszen származhat a francia massage szóból, ami viszont a görög massein (dörzsölni) szóból ered és gyúrást jelent. Eredhet azonban az arab mass (kézzel simogatni, nyomni), vagy a héber mases szavakból is. Az emberek már ősidők óta alkalmazták önmagukon a masszázst, ösztönösen nyomkodva � gyúrva � simogatva fájós testrészeiket. Később tudatosan is kezdték művelni, és alkalmazása ma már megtalálható a primitívebb és kulturális népeknél egyaránt. Papirusztekercsek írásai, különböző ősi feliratok és festmények is tanúsítják, hogy az ókori egyiptomiak a betegségek és sebek gyógyítására is alkalmazták a masszázst, első leírását egy ie.2700 táján keletkezett könyvben találhatjuk:

�A reggeli ébredés után, amikor a vér lassan áramlik és az ember ki van pihenve, a tenyérrel való simogatással elhárítható a megfázás, a szervek rugalmasak maradnak és a bajok megelőzhetők.�

A legrégebbi masszázsról szóló kínai feljegyzés Kong Fu-tól származik ie.2700-ból. A masszázst orvospapok végezték, és a test aktív és passzív tornájával (Tai Chi) kombinálták. Ebből ered az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, ami valójában az akupunktúra egyszerűsített változata. Egyesek szerint Kínából ered a malajziai thai masszázs is, melyet különleges kimozgatási technikája jellemez. A mai japán shiatsu csupán hasonlít a kínai módszerekhez; energia áramoltatási alapjai közel azonosak, de nyomáspontjai eltérőek. Japán eredetű a már hazánkban is ismert yumeiho masszázs is.

Indiában a masszázsnak régi hagyománya van, egészségügyi és rituális célból is végezték. Az Ajurvéda szerinti gyógykezelés elmaradhatatlan részét képezi. Ez a kezelési mód ie.1800 táján keletkezett. Abból áll, hogy gyógyfüveket, illatos növényi kivonatokat és olajokat dörzsöltek a bőrbe. A test lágy részeit simogatták, nyomkodták vagy gyúrták. Az arcon kezdték, törzsön folytatták, és a végtagokkal fejezték be. A végtagokon a széli részek felé végezték a műveleteket, mintha ki akarták volna nyomni a gonoszt a testből. Még ma is szinte mindenki ért hozzá. Az anyák masszírozzák kisbabáikat, és később a gyermekek is megtanulják ugyanazon kézmozdulatoknak szüleiken való gyakorlását.

A kelet más ősi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek és a perzsák gyógykezelésként alkalmazták a masszázst, főleg a sebesült katonák gyógyítására. San Herib asszír király udvarából származó alabástrom relief is masszázs manipulációt ábrázol. A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi rendszabályt írtak elő a hívők számára, külön utalással a masszázs alkalmazására.

A görög�római kultúrában az orvosoknak érteniük kellett a masszázshoz. Hippokratész (ie.460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól (ie.482-347) tanulta a masszázs módszereit, és az Officina Medici című munkájában foglalkozik ezzel a témakörrel. Galenus (isz.131-201) Tripsis című művében javallatokat és utasításokat közölt a masszázs fogásaival kapcsolatban. A masszázsmódszereket három csoportra osztotta � kemény, közepes és gyenge � majd a következőket írta:

�Javaslom a kezek simogató és körkörös mozgásának sokféle végzését, hogy lehetőleg minden izomrost mindenféle irányba elmozduljon�

Ismerteti ezenkívül a gladiátorok küzdelem előtti és utáni masszázsát is:

�Megkenik őket olajjal, és addig dörzsölik a testüket, amíg az vörös nem lesz�.

A görög származású Oribasius Aszklepiosz (ie.128-56) orvos a római udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszírozásával foglalkozott, és enciklopédikus munkájában összefoglalta máig is érvényes észrevételeit, javaslatait és gyakorlatát. Julius Caesart idegzsábája miatt naponta masszírozták. Plinius római író olyan nagyra becsülte masszőrjét és annyira hálás volt neki, hogy a római császárt megkérte, részesítse a legnagyobb kegyben, és adja meg neki a római polgárjogot.

Celsius a legnagyobb római orvosok egyike reumás betegek és sérült katonák kezelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban főleg termákban (meleg fürdőkben) és közfürdőkben alkalmazták.

Avicenna (isz. 980-1037) arab orvos, az Orvosi Törvények Könyvében részletesen ismerteti többek között a masszázst, valamint a hidroterápiával és a dietikával összekapcsolt masszázsformákat.

A reneszánsz korabeli mester, Hyeronimus Mercurialis (isz. 1530-1606) Velencében írt �De Arte Gymnastica� című művében leírta a testgyakorlatok, fürdők és a masszázs együttes alkalmazásának módszereit és jótékony hatásukat.

Pehr Henrik Ling (1776 -1839) stockholmi svéd vívómester és tornatanár behatóan foglalkozott a torna és a masszázs rendszerével. Ismertette a masszázs technikáját, hatásait és javallatait (Innen ered a �svéd masszázs� elnevezés). A XIX. században a német Mosengeil és a holland Metzger (Ling tanítványa) összegyűjtötték az addigi tapasztalatokat, és 1867-ben egy könyvet adtak ki a masszázsról, ami komoly összefoglaló munka volt. Finnországban is kialakult egy sajátos, egyszerű, regeneráló, frissítő, gyógyító módszer a finn masszázs, szauna kultúrával ötvözve.

Cook (XVIII. sz.) írásai arról tudósítanak bennünket, hogy Ausztráliában és tahiti szigetén az őslakosok dörzsöléssel enyhítették a fáradtságot, Jáva szigetén pedig egy speciális masszázstechnikát fogamzásgátlásra használtak (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították; a fogamzó képesség visszaállítható volt a méh visszahajlításával). 1779-es beszámolója szerint fájdalmas isiászából azután gyógyult meg, hogy tizenkét tahiti nő a feje búbjától a talpáig alaposan megmasszírozta.

Sir George Simpson 1895-ben megjelent Voyage around the World (utazás a világ körül) című útleírásában a Sandwich-szigetek lakóiról ezeket írta: �Szinte mindennap, sőt szinte óránként telezabálják magukat anélkül, hogy bármiféle testmozgást végeznének; azonban az a szokásuk, hogy lakoma után, és ahányszor csak alkalmuk van rá, dörzsöléssel (masszírozással) javítják a vérkeringésüket és emésztésüket, anélkül hogy ez kimerítené vagy kifárasztaná őket.�

Gustav Zander (1835 -1920) mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs és a torna céljaira. A svéd masszázsnak számos más neves követője is volt, mint pl. a francia Velpeau, Stapfer, az angol Mennel, valamint az orosz Berling és Pauli. Mosengeil vetette fel először a mechanikus hatásokon kívül az idegrendszeri hatások lehetőségét. Kirchenberg 1926-ban megjelent könyve után már a speciális masszázsfajták fejlesztésén dolgoztak.

A XX. sz. első évtizedeiben a klasszikus masszázs mellett kialakultak a speciális masszázsfajták is. Head és Mackenzie az idegreflektorikus összefüggéseket is kihasználták. 1898-ban Head felfedezte, hogy a belső szervek megbetegedéseinél a bőrfelület bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. Ezt a felismert szegmentális összefüggést 1917-ben Mackenzie továbbfejlesztette és bebizonyította, hogy a megbetegedett belső szervekhez tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Ezt először diagnosztizáláshoz használták, majd később kiderült, hogy fordított irányban is működik (a zónák ingerlésével hatni lehet a belső szervekre) és terápiás célokra is felhasználható. A szegmentzónás összefüggéseken alapuló masszázseljárásokat reflexzóna masszázsnak nevezték el. 1952-ben Glaser és Dalicho továbbfejlesztették ezt a technikát, majd összefoglalták a szegmentmasszázs elméletét és gyakorlatát.

1929-ben Elizabeth Dicke freiburgi német gyógytornász saját problémáin és tapasztalatain keresztül jutott az általa megfogalmazott és gyakorlott kötőszöveti masszázshoz.

Hazánkban Mátyás király udvarában úgynevezett dögönyözők végeztek masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. A török megszállás idején terjedt el a fürdő kultúra, és vele együtt a masszázs gyakorlata is. A fürdőmesterek folytatták tovább művelését, majd a pozitív német � osztrák behatásra nálunk is tudományos szintre emelték e kezelési módszert. Csupán a rossz gazdálkodás az oka annak, hogy gyógyvizeink által nem vagyunk a világban �fürdő nagyhatalom�.

A masszázs gyakorlata egyre differenciáltabbá válik. A tudomány fejlődését követve, ám alapjait megtartva ez a terápia is egyre változik. Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két fő csoportra lehet osztani, az ázsiai és az európai stílusra, melyeknek vannak találkozási pontjaik, de hagyományos filozófiájuk különbözőek.

Egy kincset érő érintés - a masszázs

"Ha nincsenek orvosaid, legyen orvosod ez a három: vidám kedv, nyugalom, mértékletes élet." -A salernói iskola tanítása-

Elolvasva az idézetet, joggal állíthatja bárki, hogy könnyű mindezt mondani, na de betartani már annál nehezebb. Nem is csoda, hiszen nagyon sokat változott a világ az elmúlt évtizedek alatt.

Egyre többen végeznek ülő munkát, egyre nagyobb elvárásoknak kell megfelelni, sokan fogyasztanak egészségtelen ételeket és maga az étkezés is egyre kapkodóbbá vált. A testmozgás, pedig szinte teljesen háttérbe szorult mára. Fáradtan haza érve alig várja az ember, hogy egy meleg fürdő után befekhessen a puha ágyba, és végre eljöhessen a nap fénypontja az alvás. A gond csak akkor van, ha már ez sem megy ilyen magától értetődő módon, hiszen a napi stressz és feszültség nem illan el egy varázsütésre. Sokak számára az ellazulás, relaxálás és pihenés nem könnyű feladat, főként azoknak okoz problémát, akik egész nap nagy nyomás alatt állnak. Sokaknál alakul ki nyak, -hát, derékfájdalom, a szemek égő érzése jelzi a túlterheltséget, s mindezek vonják maguk után az ingerlékenységet, magas vérnyomást, depressziót vagy szorongást, mely bizony meghatározza az éjszakai alvásunkat is. Biztosan érezte már mindenki, hogy reggel fáradtabban ébredt fel, mint mikor este lefeküdt. Persze tagadhatatlan, hogy azok, akik ilyen munkakörben dolgoznak többnyire jó anyagi háttérrel bírnak, de ennek meg van az ára. Ha a jelentkező tüneteket figyelmen kívül hagyjuk, könnyen alakulhatnak ki komoly egészségügyi problémák. Miközben egyre többen érzik úgy, hogy elvesztették testi-lelki egyensúlyukat, hiányzik a boldogság az életükből, nehezen tudnak feltöltődni, és egyre inkább eluralkodik rajtuk az elégedetlenség, valahogy feledésbe merülnek azok az aprócska dolgok melyeket, ha nem próbálunk ki, nem is tudhatjuk, milyen sokat képesek tenni lelki felüdülésünk érdekében.

Egyik ilyen stresszoldó és energiát adó kényeztetés lehet a MASSZÁZS. A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb módszer egészségünk és főként lelki harmóniánk megteremtésére és megtartására, mely teljesen mentes mindenféle káros hatásoktól. A masszázsterápia serkenti a vérkeringést, jótékony hatással van az idegrendszerre, kiválóan oldja a feszültéséget, felfrissíti a bőrt és feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmust, vérnyomást és a keringés helyreállását.

De mit is jelent a masszázs konkrétabban? A masszázs a test felületén, meghatározott fogásokkal, kezelési céllal alkalmazott mechanikus és bioelektromos inger. Többfél masszázs létezik, hatásaik elismertek, érdemes bármelyiket kipróbálni.

Nézzük csak, miféle masszázsok közül is válogathatunk, s melyiknek milyen hatási vannak.
Egyik legelterjedtebb masszázsfajta a svédmasszázs: Az elnevezés Henrik Pehr Ling svéd vívómestertől származik, aki az első orvosilag is elismert leírást adta a masszázs és torna rendszeréről. Hatását tekintve frissít, relaxál, kondicionál és stresszoldásra is kiválóan alkalmas. A masszázs célja lehet a gyógyítás, izomlazítás és stresszoldás is. A svédmasszázs mai korunk egyik legelterjedtebb masszázsfajtájának számít. Az masszőr: simító, dörzsölő, rezegtető és gyúró mozdulatokat alkalmazva frissíti fel a testet. A svédmasszázs előnye, hogy lágy, lazító mozdulatokat is tartalmaz, így nem csak az izmokkal foglalkozik. Igazi ellazulást képes adni a megfáradt testnek-léleknek egyaránt. Öt fő masszázsfogással dolgozik a masszőr. A simítások két fajtáját (felszínes és mély simítás) használva segíti elő a testi ellazulást. A mélysimítások mindig a szív felé irányulnak, s a vérkeringést és testnedvek keringését segítik. A gyúrás fajták ellazítják az izmokat és serkentik a vérkeringést. A rezegtetések és vibrációk lazítanak és stimulálnak. Az izmok tonizálására az ütögetés különféle formáit alkalmazzák, melyek lehetnek erősek, enyhék, lassúak és gyors mozgásúak egyaránt. A dörzsölés is a svédmasszázs-technikák egyik fajtája, mely két újjal, a gyűrűssel és a mutatóval történik. Kiválóan alkalmazható idegbecsípődés, hátfájás, és zsibbadás esetén. Ha igazán értékes masszázst szeretne, akkor minimum 45 perces kényeztetésben részesítse testét, de a 60 perces az igazi. Az igazi masszázs fájdalommentes, felüdítő és feltöltő hatású kell, legyen. Önfeledten adja át magát az élvezetnek, ne gondoljon a munkára és a napi problémákat is zárja ki gondolataiból. A masszázs egy olyan kikapcsolódás, mely egészségünket is erősíti. Ha fájdalmat érez, mindenképpen jelezze a masszőrnek, ne higgye, hogy ez a normális. Próbáljon lazítani, melyet az egyenletes légzés is segíthet. Próbáljon figyelni mély légvételeire, ezzel is segítve az ellazulást és az egyéb gondolatok kiszűrését. Csak önmagára koncentráljon, és legalább havonta egyszer látogasson el masszőréhez.
Másik igen ismert masszázsterápia a távolkeleti masszázs, melynek több fajtájai ismert:

Thai frissítő masszázs:

Több száz éves keleti masszázsfajta, mely az ujjak, a térd, könyök és a láb bevonásával élettani pontokat stimulálnak, melyek testileg és lelkileg is frissítik az embert.

Shi Tao arcmasszázs:

Ennél a fajtánál a arc és az agy teljes kikapcsolódása áll a középpontban. Az arc energiavonalainak átmasszírozásával frissít fel.

Shi Tao lávaköves talpmasszázs:

Egy ázsiai gyógynövénykivonat és egy vulkánikus lávakő segítségével a talp reflexpontjain keresztül oldja a stresszt és tölt fel energiával.

Ayruvédikus relax masszázs:

Ez egy ősi indiai tudományon alapuló masszázsfajta, mely gyógynövény olajok, és speciális masszázsfogások segítségével teremeti meg a belső harmóniát.

Végül egy még nem annyira ismert masszázsfajta az orosz tibeti mézmasszázs, mely a méz gyógyító erejét használja fel a szervezet tisztítására. Ez a módszer egyaránt ismert a tibeti-kínai orvoslásban és az orosz népi gyógyászatban. A módszert elsősorban gerincbántalmak és reumatológiai betegségek estén alkalmazzák, de nagyon hatásos krónikus nátha esetén is. A kínaiak azt tartják, hogy az egészség feltétele az életenergia, a csí akadálytalan áramlása a testben. Ha ez az áramlás valahol megakad, ott betegség alakul ki. Ezzel száll szembe a méz gyógyító ereje, mely képes szabályozni a test energiaáramlását, és visszaállítani egészséges egyensúlyát. Természetesen ezzel a masszázsfajtával nem csak betegségeket gyógyítanak. Előszeretettel alkalmazzák a teljesítmény és általános jólét fokozására, megtartására is.

Aki már kipróbálta valamelyik masszázsfajtát, az tudja, milyen csodálatos érzés, amikor egy fáradt nap után �végiggyúrják az embert� és végre energiával telve, kiegyensúlyozottan térhetünk be akár otthonunkba estefelé és egy nyugodt, pihentető éjszaka után másnap újult erővel kezdhetjük meg a napi teendőnket. Mindenkinek ajánljuk, próbálja ki egyszer, az élmény felejthetetlen lesz a hatás, pedig maradandó. Aki még egy kicsit bátortalan, próbálja ki először az arcmasszázst, de semmiképpen nem szabad kihagyni, a teljes testet érintő svédmasszázst. Meglátják,megéri.

Frissítőmasszázs

Hatásában és céljában megegyezik a sportmasszázzsal.Általában kevés mozgású, egészséges emberek számára ajánljuk. Bizonyos mértékig pótolja az aktív mozgást. Lényege a test összes izmára kiterjedő, erőteljes, frissítő, éliénkatő, kondicionáló masszázs, melyet általános masszázsnak is nevezünk. Kb. 1 órát vesz igénybe. A mellkas, has, valamint az arc területe nem tertozik az általános masszázs keretébe. Végezhetünk félmasszázst is, amikor csak a testfelére terjed ki a kezelés. ( hát-nyak-felsővégtag; csípő-far-alsóvégtag). Ez kb. 25-30 percet vesz igénybe. A teljes masszázst hetente 2 esetleg 3 alkalommal végezhetjük. A félmasszázst heti egy pihenőnap beiktatásával mindennap alkalmazhatjuk.

Svéd masszázs

A Svéd masszázs:
Igaz,hogy a "klasszikus masszázsnak is nevezett technikát csak a XIX. században dolgozta ki Per Henrik svéd gyógytornász és J. Georg Mezger holland orvos,az azonban vitathatatlan,hogy gyökere egyértelműen az ókori görög-római kultúrában keresendő.

A masszázs olyan művelet amelyet a bőr felületén kézzel végzünk. A kezelések betanult, módszeres, rendezett és adagolt erejű kézi fogások sorozatából állnak. Célja, hogy a bőralatti szövetek, különösen az izomzat állapotát helyileg, illetve a távolhatás révén az egész szervezet működését előnyösen befolyásoljuk.

A svédmasszázs fogásait alkalmazó maszázst különböző célzattal végezzük.

Frissítőmasszázs
Gyógymasszázs
Sportmasszázs

A svéd masszázs öt alapfogást alkalmaz: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, vibráció. A modern masszázs ezt még kiegészíti a kirázás és kimozgatás műveletével.

Ajánlott: reumás betegségek, neurológiai zavarok, műtétek, sérülések okozta mozgás-szervi problémák, szívpanaszok, magas vérnyomás,bronchitis,légzési és pszihoszo-matikus problémák, tartáshibák, csigolyák menti izommerevség, gyermekek fejlődési rendellenességei ellen.

Sportmasszázs

Sportolás után fellépő fáradtság, egyoldalú igénybevételből származó túlerőltetés megszüntetésére, sportteljesítmények fokozására alkalmazzuk.

Gyógymasszázs

A gyógymasszázst általában más gyógyító eljárással együtt használják (pl:gyógytorna), de önálló kezelésként is alkalmazható. a gyógymasszázs másik elnevezése orvosi masszázs. ebben az elnevezésben az a törekvés jut érvényre, hogy a kezelést a gyógymasszőr az orvossal megbeszélve és ellenőrizve végezze. A gyógymasszázshoz tartozik a reflexzóna masszázs, melynek több formája van: Szegment masszázs, Kötőszöveti masszázs, Csonthártya kezelés. Ezen masszázs formák közös vonása, hogy a reflexivek útján a belső szervek funkcióira fejtik ki hatásukat. Művelésük speciális szaktudást igényel.

A masszázs ellenjavallatai:

A masszőrnek nemcsak a masszázs kedvező hatásait kell ismernie, de azt is tudnia kell, hogy melyek azok az esetek, amikor nem segítünk, sőt inkább ártunk a betegnek.

Lázas betegség
Vérzékenységgel járó betegség (leukémia, haemophilia)
Menstruáció (főleg az első napokban)
Fertőző betegség
Tüdő, mellhártya heveny megbetegedései, TBC
Bőrbetegségek (csak egészséges bőrön masszirozunk)
Rossz indulatú daganatos betegség
Egyes pszichiátriai betegségek
Akut izületi gyulladás
Csontsérülések, izom,-szalagszakadások heveny szakaszába

Masszázs

Ha volt már része a masszázs élményében, akkor tudja milyen csodálatos közérzetet teremt. Aki még nem tapasztalta jótékony hatásait, itt az ideje, hogy kipróbálja!

Modern társadalmunk sok anyagi javat biztosított számunkra, ugyanakkor a vele járó stresszes, rohanó életmód és a belőle származó testi-lelki egyensúly elvesztése lehetetlenné teszi az általános elégedettség és boldogság fenntartását. A rohanó életmóddal járó stressz, aggodalom, kevés testmozgás, helytelen testtartás és az egyoldalú fizikai megterhelés aszimmetrikus-túlfeszített izomtónus kialakulásához vezet. A nyak és vállizmok akaratlan, tartós feszülése gátolja az agy vérellátását, ami a szellemi funkciók gyengülését, depressziót, fáradékonyságot, lobbanékonyságot és a tűrőképesség csökkenését eredményezi. Sajnos a legtöbb ember nem ismeri ezt a hatásmechanizmust, nem tulajdonít neki jelentősséget, vagy egyszerűen nem veszi észre önmagán a tünetek jelentkezését kellő időben.

A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb természetes (káros mellékhatásoktól mentes) módszer, a betegségek megelőzésére és gyógyítására. A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.

A testéből csak egy van, ne feledje. Jól viselje gondját!

A masszázs definíciója és jótékony hatásai

A masszázs a test felületén, meghatározott fogásokkal, kezelési céllal alkalmazott mechanikus és bioelektromos inger, melyre kialakuló válaszreakció a fizikai gyógyulás. Az ember testét érő manuális mechanikai behatások részben közvetlenül, részben közvetve (neurohormonális úton) befolyásolják a sejtek és szövetek működését, elsősorban lokálisan (nedvkeringés, izomtónus), de távoli a szervekben is (zsigerek, központi idegrendszer).

Enyhíti a stressz hatásait

Sokak számára az ellazulás, relaxáció nehéz feladat, mégis nagyon fontos, hiszen napjainkban a stressz egyre több panaszt és betegséget vált ki. Az általános orvosokat 90%-ban olyan stresszhez kapcsolódó panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, hát- és nyakfájás, szem túlterhelés, gyenge koncentrálóképesség, szorongás, depresszió, ingerlékenység, harag, magas vérnyomás, kimerültség stb.

A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.

A masszázsterápia segít tudatosítani a testben önkéntelenül fenntartott feszültségeket. Minél inkább tudatosodnak a test reakciói, annál gyakrabban fogja időben felismerni a feszültségek kialakulását, és így tudatosan megszabadulhat azoktól, még mielőtt kifejthetnék káros hatásukat a szervezetre.

Jobb alvást biztosít

A napi stresszből származó feszültségek gyakran megzavarják az alvást, fáradtságot, ingerlékenységet és érzelmi kimerültséget eredményezve. Így csökken a tűrő- és állóképesség, ami az új nap kihívásaival való szembesüléshez szükséges.

A relaxációs masszázs ellazítja a feszült izmokat és megnyugtatja az idegrendszert, ami a test ritmusának lelassulását idézi elő. Ennek következtében csökken a vérnyomás, lelassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés és így megteremtődnek a pihentető alváshoz szükséges feltételek.

Fokozza az izmok teljesítőképességét

A masszázs közvetlen hatásaként csökken az izomtónus, fokozódik az anyagcsere és így növekszik az izmok rugalmassága és teljesítőképessége. A fáradt izmok gyorsabban regenerálódnak, állóképességük javul. Ezt a hatást használják ki a sportmasszőrök az aktív sportolók felfrissítésére, és teljesítményének fokozására.

Javítja a bőr állapotát

A nap, szmog, hiányos étrend és a természetes öregedés mind hozzájárulnak a bőr kiszáradásáh